Debrecen főutcáján, a városháza szomszédságában 100 esztendeje épült fel a Kossuth utca saroktelkére a hajdani debreceni Első Takarékpénztár háromemeletes szék- és bérháza a Kossuth utca 3. sz. alatti korábbi székház mellé. 
Már a 19. sz. elejétől kiemelkedő szerepet játszott a város kulturális életében ez a telek, hiszen a házban lévő „vargaszínt 1809-től 1835-ig teátrumnak használták”. A város 1843-ban adta el a sarokházat, az új tulajdonos ezt követően felépítette a kétemeletes bérházat, mely igazi szenzáció volt a korabeli városban. Az Úri kaszinó 1846-ban vette bérbe a Tánczos Kovács János-féle ház első emeleti szobáit, majd 1847-ben itt nyílt meg a Czifra nevű elsőrendű kávéház is. A vesztes debreceni csata után az emeletet az orosz hadsereg használta kórházként, erre az időre ideiglenes helyre, a Fehérló Szállóba költözött a „debreczeni Polgári Casino”. Az egymással szomszédos három telken álló házakat – a Cegléd utcai Auer-házat, a Kovács – féle házat, és az egyemeletes Rádl - házat – 1868-ban vette meg a Debreceni Első Takarékpénztár, melynek helységeit 1869-ben szépen felújították, korszerűsítették. 
A 20. század második évtizedének kezdetén a szecesszió stílusjegyeit hordozó nagyméretű épületek jelentek meg a Piac utcán. Az építkezési láz, és az új stílus nem kerülte el a Takarékpénztárat sem. Az egyesített telekre a korábbi kétemeletes székházhoz csatlakozóan tervezte meg ifj. Rimanóczy Kálmán nagyváradi műépítész a gazdagon díszített, háromemeletes új takarékpénztár székházát. Az épület 1911-12-re nyerte el végleges formáját. Zoltai Lajos lelkes szavait idézve: „A debreczeni Első Takarékpénztár háromemeletes fényes, új palotája ez idő szerint Debreczennek legszebb, legnagyobb, tegyük hozzá, legjövedelmezőbb bérpalotája…, méltó dísze a százezer lakost számláló, egyetemet váró Debreczennek”. „ A tervező feladata volt”, hogy a bérbe adható boltok, és lakások mellett bővíthető banki tér jöjjön létre és a kaszinó számára „minden modern kényelemmel berendezett hajlék építtessék.” A hatalmas építkezésben a munkák zömét debreceniek kapták, Somogyi Sándor szobrász keze munkáját dicsérik az épület külső- és belső falain alkalmazott szobrászmunkák és stukkódíszítések. „A márványt a Gerstenbrein kolozsvári, a gyönyörű vasportálokat Heinicke berlini cége szállította, a fajansz a Zsolnai-gyár terméke”.  A kétemeletes sarokház legismertebb földszinti üzlete a Kontsek Kornél –féle áruház volt, a Piac utcai rész első emeletének nagy részét a takarékpénztár foglalta el, a Kossuth utcai épületszárny első szintjét pedig a kaszinó kapta.
1951-ben a Debreceni Ingatlankezelő Vállalat tulajdonába került sarokházba vegyes funkciók kerültek. A bank földszinti ügyféltermét és 19 további helyiséget a honvédség vette bérbe, a Helyőrségi Tiszti Klub számára. A Polgári Casino megszűnt, de a Kossuth utcai épületrész továbbra is közösségi színtérként funkcionált. Itt működött, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége székházában 1953-tól a Béres András vezette Építők Hajdú Táncegyüttes. Később a Megyei Művelődési Otthon „Pódiumterme” és a Hazafias Népfront megyei szervezetének klubja is. 1982-ben itt hozták létre a KISZ által működtetett Ifjúság Politikai Klubot (IPK). A nevével ellentétben az IPK nem a politikára, sokkal inkább a fiatalokra fókuszált. Működött itt középiskolások számára sajtóklub, diákújságírók köre. Sok pályakezdő és amatőr zenekar kapott itt fellépési lehetőséget. Játszott itt a Vörös Kakas zenekar, melynek basszusgitárosa az akkor még középiskolás Lukács Laci volt, jóval a Tankcsapda életre hívása előtt, de itt találkozhattak a fiatalok a híres Európa Kiadó, Bizottság zenekarokkal is. Itt működött a Városi Jazz Klub, a ház adott otthont a kétévente megrendezésre kerülő ÖDT-nek (Ősi Diákvárosok Találkozójának), a Munkás Fiatalok Országos Találkozójának, a méltán híres Irodalmi Napoknak, az „Interklub”-nak, ami a kórusfesztivál kísérőrendezvénye volt, illetve számos városi középiskolai vetélkedőnek, egyetemi, főiskolai, középiskolai napnak. 
2005 óta a Kossuth u. 1. szám alatt működik a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Háza és az intézmény központja. Gyönyörű Pódiumterme kiválóan alkalmas továbbra is városi nagyrendezvények (Éneklő Ifjúság Városi Minősítő Hangverseny, táncház, Idősek Hónapja rendezvénysorozat, Nemzetközi Betlehemes Találkozó), valamint tanácskozások, konferenciák, sajtótájékoztatók szervezésére. A reprezentatív kiállító teremben, a Belvárosi Galériában, időszaki kiállításokat szerveznek, elsősorban kortárs képző-, ipar-, és fotóművészek számára, de kétévente itt mutatják be az Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat díjnyertes alkotásait is. A freshART-pályázattal a 40 évnél fiatalabb hivatásos alkotóművészeknek kívánnak bemutatkozási lehetőséget nyújtani, segítséget adni pályakezdésükhöz. 
Az intézményben tartja próbáit a több mint 35 éves DMK Alföld Gyermekszínpad és a több mint három évtizedes múlttal büszkélkedő DMK Főnix Diákszínpad. 
A nagy létszámú Debreceni Nyugdíjas Klub hétfőnként tartja itt összejöveteleit. A teltházas programok között szerepelnek ismeretterjesztő, egészségmegőrző, fogyasztóvédelmi előadások, zenés-táncos mulatságok. 
Az DMK Belvárosi Közösségi Háza, mint a DMK központja, irányító, koordináló szerepet is betölt az intézmény egészének életében. Az itt dolgozó kollégák többsége intézményi szintű feladatokat lát el: pályázatokat ír, segíti a külső egységek műszaki igényeinek ellátását, sajtókapcsolatokat ápol.