Szeptember 21., 10.00-18.00

FÖLDI 70

Földi Péter Kossuth-díjas festőművész jubileumi kiállítása

Helyszín: Belvárosi Galéria

A Debreceni Művelődési Központ az előző évekhez hasonlóan idén szeptember 21-én is csatlakozni kíván a „Kulturális Örökség Napjai” (KÖN) címet viselő országos programsorozathoz. A KÖN az Európa Tanács által kezdeményezett, 1984-ben indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat részeként 1999-ben indult el hazánkban. 

Az országos épületlátogató hétvége célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét épített és szellemi kulturális örökségünk értékeire, s igényt támasszon a kulturális örökségünk iránti felelősségvállalásra, értékeink megóvására, megőrzésére. A Debreceni Művelődési Központ építészeti örökségként számon tartott épületei közül 2019-ben a Belvárosi Közösségi Ház, a Honvédtemető és Mauzóleum Emlékhely, illetve a Belvárosi Alkotó Műhely programjaival kívánnak csatlakozni az országos közművelődési akcióhoz.

Debrecen főutcáján, a régi városháza szomszédságában épült a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája, szecessziós stílusban. 2005-től a Debreceni Művelődési Központ székhelye, közösségi, kulturális események, kiállítások otthona a pódiumtermet és a kiállító termet (Belvárosi Galériát) is magába foglaló épületrész. Régmúltja azonban sokak számára ismeretlen, s izgalmas újdonságokkal szolgálhat. A kulturális funkció már a 19. században megjelent, ugyanis a mai épület helyén álló ház vargaszínjében 1809 és 1835 között színházi előadásokat tartottak. A város 1843-ban adta el a házat, az új tulajdonos mindjárt ezután felépített a helyére egy kétemeletes bérházat, mely igazi szenzáció volt a korabeli városban, s funkcióját tekintve is igen kalandos időket ért meg.

Az épületben a század közepén helyet kapott többek között a polgári kaszinó,

volt benne elsőrendű kávéház, sőt a vesztes debreceni csata után az emeletet az orosz hadsereg kórháznak is használta.

A saroképület ma ismert formáját az évszázad második évtizedének elejére érte el. Elegáns külsejét elsősorban annak köszönhette, hogy a Takarékpénztár elhatározta, a bérbe adható boltok és lakások mellett bővíthető banki tér jöjjön létre, és a kaszinónak is kényelmesebb helyet akartak. Az új takarékpénztár gazdagon díszített, háromemeletes székházát, ifjabb Rimanóczy Kálmán nagyváradi műépítész tervei alapján 1911-12-re építették fel.